Az igazságügyi miniszter szerdán ellenkérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a magyar gyermekvédelmi törvény miatt indított uniós kötelezettségszegési eljárásban.
Belgium becsatlakozik az Európai Bizottság mellett az Európai Unió Bíróságán a homofób-törvényként hivatkozott gyermekvédelmi jogszabály ügyében. A belga kormány álláspontja szerint a törvény diszkriminálja az embereket szexuális irányultságuk és nemi identitásuk alapján - jelentette be az ország külügyminisztériuma hétfőn.
Beperelte az Európai Bizottság Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt, és a Portfolio háttérinformációi szerint ez lesz az egyik ún. horizontális feljogosító feltétel, amit el kell rendezni ahhoz, hogy az EU-s felzárkóztatási források maradéktalanul megérkezhessenek majd Brüsszelből.
„Én nagyon pozitívan nézek a jövőbe, és teljesen racionálisnak látom azt, hogy akár szeptember 30-áig, akár az azt követő hetekben a megállapodásra sor kerülhessen” – jelentette ki a Közgazdász-vándorgyűlésen rendezett fejlesztéspolitikai panelbeszélgetés keretében Ágostházy Szabolcs a 2511 milliárd forintos magyar helyreállítási terv brüsszeli elfogadásának várható időzítése kapcsán. A Miniszterelnökség uniós forrásokért felelős államtitkára a minapi devizakötvény-kibocsátásokra is utalva megjegyezte, hogy „van pénz” a költségvetésben és különösebb gond nélkül már el is indult a brüsszeli vitáktól függetlenül is a helyreállítási tervünk, illetve a 2021-2027-es fejlesztési ciklus végrehajtása. A panelbeszélgetésben az Európai Bizottság magyarországi képviseletvezetője, Zupkó Gábor is részt vett, aki megerősítette, hogy folyamatosak és konstruktívak a tárgyalások a magyar kormány és a Bizottság között a helyreállítási tervről, és a közelmúltban volt is előrelépés. Ezért az államtitkár által is jelzett pozitív kilátás kapcsán úgy fogalmazott, hogy „az optimizmus indokolt lehet, és nyilvánvalóan mindenkinek az az érdeke, hogy eredményesek legyenek ezek a tárgyalások.”
A súlyos brüsszeli vitákat generáló magyar gyermekvédelmi törvény elfogadása óta a Portfolio adatai szerint csaknem 400 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar államnak, ami rámutat arra, hogy a viták mellett sincs gond eddig a 2014-2020-as pénzek folyósításával. Az igazán nagy kérdés inkább az, hogy mi lesz ősszel az új magyar fejlesztési programjainkkal: jóváhagyják-e azokat még idén, vagy átcsúsztatják 2022-re, mert ettől is függ, hogy év végén csökkenni tud-e az adósságrátánk, ahogy a "kicentizett helyzet" veszélyére a minap az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet.
„Arra számítok, hogy még idén ősszel megszületnek a megegyezések és megindul a programok uniós finanszírozása is”, de a tényleges menetrend valójában az uniós szervek belátásán múlik - jelentette ki a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET), illetve az új uniós Operatív Programok elfogadásának kilátásairól a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Ágostházy Szabolcs. Az Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára felfedte, hogy konkrétan milyen területeken vannak elvárásai az Európai Bizottságnak a HET és az új uniós programok elfogadásáért cserébe, és ezek közül melyeket vállalja a kormány, illetve melyeket utasítja el politikai nyomásgyakorlásra hivatkozva. Ágostházy egyrészt azt hangsúlyozta, hogy ha az Európai Bizottság a jog talaján marad, akkor nem talál majd fogást a magyar gyermekvédelmi törvényen, másrészt azt, hogy nincs pénzügyi kényszerhelyzetben az államháztartás, azaz a HET és az új programok elkezdéséhez idén szükséges mintegy 900 milliárd forintnyi forrást különösebb nehézség nélkül elő tudja finanszírozni. Az államtitkár jelezte, hogy a 2014-2020-as ciklus folyósításainál sem lát „kirívó kockázatokat” és részletesen beszélt a Norvég Civil Támogatási Alap folyósításának eddigi elmaradása okairól is.
Késlelteti az Európai Bizottság a Magyarországnak járó EU-pénzek kifizetését a gyermekvédelmi törvény megváltoztatása érdekében és könnyen lehet, hogy ebből elhúzódó konfliktus lesz, ezért a kormány úgy döntött, hogy a gazdaságvédelmi alapon belül teremti meg a helyreállítási program megkezdésének forrásait és „ha jön Brüsszelből pénz, ha nem, ezeket ki fogjuk fizetni” – jelentette ki a Kossuth Rádiónak adott interjúban Orbán Viktor. A miniszterelnök megerősítette, hogy a népszavazást január-februárban fogják lebonyolítani, a negyedik hullám Magyarországra beszivárgása pedig elkerülhetetlen, de a külföldi nyaralásoknál, határátlépésnél egyelőre nem terveznek szigorítást. Az egészségügyi ágazaton túli kötelező oltásról most nem volt szó, de azt bejelentette, hogy a kormány a kkv-k felé is kiterjeszti az oltási együttműködéseket, hogy minél többen meg tudják kapni a vakcinát a saját munkahelyükön. Az alábbi hírfolyamban számoltunk be a legfontosabb elhangzó információkról.
Orbán Viktor kormányfő szerdán bejelentette, hogy öt kérdésben népszavazást kezdeményez a kormány a gyermekvédelminek mondott törvényről azért, hogy érvelése szerint ismét megállítsák Brüsszelt.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Megint felpörögni látszanak az Ukrajna drónjai.
Nagy pofon elől sikerült kitérni.
Az elnök szerint "külföldi hatalmak" állnak a tüntetések mögött.
Külföldről vennék meg a krediteket.
Nagy gondot okoz a sószennyezés
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
